Szóval Charge Spoon, acél sínes nyereg, jött a héten. Legnagyobb plusz pont az ára: nagyon olcsó. Rengeteg díjat nyert, occsódejó nyereg kategóriában, ráadásul hatalmas fixi márka, muszáj volt kipróbáljam, fekete lett volna az igazi, de csak barna volt, meg olyan fekete aminek a műanyaga narancssárga, a narancs viszont nem megy a bringa színéhez, szóval barnát rendeltem. Lehet, hogy nem passzol, de majd megszokja a szemetek. És kényelmes? hááát, lehet.... Megmondom mihez hasonlítottam: SLR formájú dekis nyereg, ugyanolyan Bike+ nyereg, ami nagyon hasonlít, de elvileg párnázottabb, és a lyukacsos speckó nyereg. Nah, mind közül ez a legfajinabb, az elején nagyon nagyon pihepuha, nem is érzed, hogy ülsz, és amikor már kicsit itt-ott nyomni kezd, de csak kicsit, akkor lehet rajta helyezkedni. Például ilyen buta formája van, konkáv vagy mi, de nem véletlenül, mert arra jöttem rá, hogy amikor lejjebb fogod a kormányt, hátrébb tudsz rajta csusszanni, ergó kicsit feljebb, hogy az a rész amin nem kellene sokat ücsörögni felszabaduljon a nyomás alól. Ugye mindeki érti miről beszélek, mert ez talán az egyik legfontosabb dolog egy nyeregben. Ezt a dekis nyereggel nem tudtam megcsinálni, a speckó nyereg meg pont "ott" lyukas. Ez utóbbival amúgy az volt a bajom, hogy széles 143-mas, valószínű a keskeny verzió, bejött volna. A B+ meg hát kényelmes volt, de tegyük hozzá hogy azt fékes váltós bringán próbáltam hat és fél órán át ugyan, de ki tudtam állni pihenteteni, meg nyújtóztatni, amit a fixin nehezen tudok megcsinálni.



Olyat tekertem ma, de olyat. Új lakhelyhez, új edzőkőr is jár, most a bal parton edzek, Castro-Laredo felé, szinte végig a parton megy az út, szóval felettébb impozáns, csak éppen, olyan hegyek vannak, hogy csak na, egészen Laredo-ig majdnem mindegyik simán mászható fixivel, egyet kivéve, arra azt írták ki 12%, egy 500 méteres rész van ami kegyetlen, lefelé menet, nagyon óvatos voltam, rendesen bele kellett állni a pedálba, hogy ne gyorsuljon nagyon fel a bringa, szinte függőleges, az Alpokban is elmenne olyan, sikerült ugyan lebicegnem, de a legeslegalsó kanyarban, na ki pózolt éppen? na ki? hát a fakabát, szóval mindehhez még mosolygós képet is kellett vágjak, és hangosan köszöntem is neki, hogy az arcomra tereljem a tekintetét a cseppet hiányos kerékpáromról. Simán ment, már csak az aggasztott, hogy visszafelé fel kell majd tekerjek ugyanott. Nagyon meredek.... Hát visszafelé, nem voltam egyedül, az emelkedő első felében három bicóst rajzoltam körül, a felénél találtam egy vízszintes parkolót (vágjátok ahol az a diszkó van ami nappal is üzemel, vagyis reggel nyit), na ott elkezdtem körözgetni, közben a kulacsomat kiittam, megvártam amíg visszaelőznek, hagytam rájuk 100 métert majd, utánuk eredtem, és pont ott értem be őket ahol a legkeményebb volt (Kékestető legfelső kanyar? megvan? a balos kanyar a fenyvesben, na pont olyan meredek, csak a belső íven kell menni mert ráadásul ez jobbos) szóval jól megnéztem magamnak amikor már mindenki a legnagyobb fogaskereket használta hátul, na akkor mégegyszer körülrajzoltam őket. Ketten újongtak hozzá, az kiabálták (ez kemény lesz öcskös), a harmadik meg úgy bedurcázott, hogy amikor a lejtmenet után még egyszer megrajzoltam, kiállt úgymond pihenni... pedig mondtam is neki, hogy "bocsika de elromlott a váltóm", azért ez mégis kevésbé bunkósság, mint ha azt mondogattam volna magamban: nincs lánc, nincs lánc, nincs lánc...

Nem gondoltam volna hogy feltekerek!

Megjött végre a Rubaix-kit. 25ös conti gumik, egy pár kesztyű ha hideg lesz, kívül belül nikkelezett szakíthatatlan connex lánc, és egy charge nyereg. A képen egy Speckó nyereg van amit kölcsön kaptam, az sem rossz, de a charge lesz a nyerő, annyira gyorsan felszereltem a bike-ra, hogy a fotóra már rá sem fért, és az első benyomások, hát.... fotel? De komolyan az első fél órában nem érzed hogy ülsz. De a nyereg teszt az egy következő cikk témája lesz.

Amúgy minden zsír!

Hoy no hay fotitos :-) pero hay descripción. No sé si está alguien leyendo en castellano, pero voy a resumir un poco, cómo he pasado mis siete días de vacaciones, y de qué se tratan los fotos, que estaba poniendo aquí. Primer día viaje, seguro que todos conocéis el aeropuerto de Bilbao, guapísimo, en Frankfurt tenía 5 horas esperando al trasbordo, todo el rato estaba trabajando en ese foto, tengo un mogollón de versiones. Llegué a casa a la noche. El segundo día, tenía que ir al dentista, el señor que me recomendaron, trabaja en Cegléd, en la ciudad dónde nací, está un poco lejos, y hace tiempo que no había estado allí, aprovechando el viaje, pasé un rato paseando en la ciudad, Allí pillé el chaval coleccionando aluminio en la estación de trenes. Día siguiente, fue cuando nos encontramos con mi padre, que trabaja lejos, y sólo está en casa, los fines de semana, por la tarde nos fuimos, a visitar la familia, nos encontrabamos con mucha gente, con Mi abuela, con una de mis Tías, con mi tío Bombero, con su hija más pequeña (es mi sobrina preferida, tiene nueve años y es mu.muy wapa), me encontré también con mi sobrina recién nacida, y con otra sobrina, a quién no reconocí porque había cambiado tanto, encontré con nuestro mecánico de coches también.... Ese árbol guapo, está en
El sábado era grande, 176 kil¡metros, con la bici de mi hermano, nos fuimos a los montes Mátra, visitando nuestra Bisabuela quien vive allí ya hace casi 90 años. Yo fui en bici, mi familia en coche, tardaba seis horas y media ida y vuelta. La primera foto la saqué cuando ya estaba hartíssimo con el contra-viento, es un caserío, al lado de una carretera, que es la más larga de todas, mide 28 kilómetros, y es recto recto, ni curvas ni subidas, ni bajadas, ni pueblos, sólo un par de caseríos, nada más. El tío en blanco y negro, es un buen amigo, que vive en los montes, se llama Mao, pero podéis llamarle tranquilamente cómo: Jurecska Mátyás, a ver si alguien sabe proninciarlo bien, jejeje. He traido un par de chocolatinas húngaras, vale la pena practicar un poquito. Domingo, descanso, el señor Frici nos enseñó su habitación, dónde sólo guarda "pálinkas", claro todas son hechas por él.
Luego tenía que volver al dentista, a Cegléd... "panel" se llaman las casas, típicas del comunismo, construidas en los años '70 todos son iguales, y hay millónes de pisos así en Hungría, no son malos, pero feos, sí que son.
...y eso, hoy viaje, erosketaz, y ya está, tengo que ir a la cama temprano, que mañana madrugo.

Olyan mintha a hold lenne, de ez a nap.



Gente quien está bebiendo el vino con cocacola, no puede ni imaginar, cómo es cuando nosotros, en Hungría, a es bebida muy famosa, de 40 grados (o más), llamado "Pálinka"... lo bebemos sin diluirla, sólo, corto, chupito, decirlo cómo queréis. Cuidado cáustico!!

Maotherider - ezer éve....

El que aprende pronunciar bien, el nombre del pueblo "Jászárokszállás", gana una tabla de chocolatina Boci.

Muszáj megnézzétek, nekem tátva maradt a szám:



Ezen felbuzdulva, csináltam az én kis hongkong-i hiperszuper-macro lencsémmel, pár képet a gagyi gitáromról :-)



...Ja és közben, úgy elhangoltam.

Fú, ma nagyon rájöttem a frankóra. Pedig hány emberrel konzultáltam, ugye? Szóval, ha netán vesztek valami elektromos kütyüt, amihez nincsen trafó, és csak aksival, vagy elemmel megy, vagy ha esetleg elhagyjátok azt a fránya trafót, akkor íme mit kell nézni az új trafón hogy klappoljon:
-Feszültség (V) ennek az értéknek feltétlenül egyeznie kell.
-Áramerősség (A vagy mA) nem fontos hogy ugyan annyi legyen, de legyen legalább az a nagyságrend, az én esetemben 100 mA helyett a 0,8A még simán mükszik..
-AC/DC egyenáram-váltóáram, nagyon fontos, AC a váltóáram a jele egy ~, a DC pedíg az egyenáram jele egy folytonos és egy szaggatott vonal. Ha nem vagytok biztosak benne, hogy milyen kell, mi azt logikáztuk ki, hogy ha valamilyen készülék elemmel is képes menni, akkor ahhoz valószínűleg egyenáramú trafó kell.. ugye.

Szóval eddíg össze sikerült hozni kis segítséggel, de mégsem működött.
-mégpedíg azért, mert van egy furi jel amit senki nem vett figyelembe. Egyenáramnál ugyanis nem mindegy hogy a csatlakozó melyik pólusa a negatív, illetve melyik a pozitív, kicsiny logóval ezt ábrázolni szokták. valahogyan így:


Sajnos ez nem szabvány, szóval előfordulhat, hogy az egyiken így a másikon pedig úgy van. És hogy ki volt az az okos aki ezt mind kitalálta nekem? Hát a Google pajtás!