Gorbeia

A Gorbeia kettőkor


A Gorbeia ötkor

Nah végre megmásztam, sőt meg is dupláztam. Kétszer már kifogott rajtam, most megmásztam rögtön kettőször, így egál. Úgy sikerült csalnom hogy vittem biciglit, felfelé ugyan nem volt túl előnyös mert csak cipelni kellett meg cibálni, de lefelé a két órából 15 percet csináltam, így volt időm pihenni a parkolóban és ráduplázni megmászni még egyszer. Ráadásul a második körben már 17.00 óra volt mire felértem, ergo nem volt senki, és lefelé sem nagyon találkoztam turistákkal, ugyanis ők olyan későn már nem indulnak el, félnek hogy rájuk sötétedik. És nagyon örülök hogy a bringa mellett döntöttem, mert marha jó volt a lejtő, az az igazi köves, mint a Mátra, a második fele meg tiszta Börzsöny, ez már nagyon nagyon hiányzott nekem, meg a bicajomnak. Szétrázott! Ráadásul olyan erőnléti edzés volt hogy csak na, egy kőr több mint 800 méter szintkülönbség, ez megszorozva kettővel 1500-1600. Egy napra az bőven elég, a kékkereszten öt kört kell jönni hogy ugyanezt meglegyen.


A második menetben volt egy kis bökkenő, nem találtam vizet a parkolóban, szóval a nélkül mentem fel, tudtam hogy fent lesz hó, csak két óra tolást kellett kibírni, vicces volt hólét inni, pláne rövid nadrágban! A tegnapi agymenésemről jut eszembe: Én vagyok az első magyar, és egyben az egyetlen aki egy nap kétszer ment fel a Gorbeiára.

U.I.: most már végre megvehetem magamnak azt a Gorbeiás pólót amit kinéztem már két éve.
d:-)

2 megjegyzés:

Anonymous said...

Gratula!

Norka said...

Köszönöm