Lille

Eszem ágában sem volt, irtó gyorsan hazautazni és munkába állni, ilyen élmények után, és hál istennek Mick az ausztrál, és Pedro a portugál, is így gondolták, egy Youth-Hostelben aludtunk, Lille-ben, hogy kicsit megismerjük, hétfőn bóklászgattunk ott kicsit, nagyon szép és nem kicsi város, felettébb nyugis is, roppant szimpatikus, kicsit olyan mint egy mezőváros. Ott található, továbbá a legeslegrégebbi deki, illetve itt van a bázisuk is, ott dolgoznak ugyanis a skacok, mind, akikkel találkoztunk, akikkel tekertünk, mint kiderült, mindegyikük, designer, tervező, trainer, vagy akármi, egytől egyig mind a deki központban dolgoznak. Faggattam is őket rendesen, kis betekintést kaptunk a profi kerékpáros életbe, illetve a kerékpáriparba. Sok dologgal lettem okosabb, ezt a kollégáimnak ne mondjátok, de még azon is gondolkodtam, hogy lehet átigazolok, a konkurenciához. Arról nem is beszélve, hogy immáron ismerem a fél központot.
Olyanokkról, faggattam Alexet, hogy milyen az Ag2R csapat szerelőivel utazni a TDF-en, vagy hogy hány vázat kap egy profi versenyző egy évre, vagy hogy azok mennyire spéciek, vagy, hogy mi egy designer feladata, mennyit utazik taiwanra, satöbbi, ha érdekel valakit, majd később leírom.
Hétfőn TGV-vel mentünk Párizsba, ahol Mick bérelt egy kissebb belvárosi pecót, öt hónapja van úton, és azóta nem talizott a barátnőjével, a Rubé utáni hetet szánta romantikus párizsi együttlétre, reméljük összejön neki. Világkörüli úton van szegény :-) óriási riszpekt. Ledobtuk a csomagokat, és elhúztunk, fixis városnézésre, megnéztük a legrégebbi bringa boltokat, ütköztünk pár fixissel, közben volt torony is, meg diadalív, de az egyikünket sem érdekelt túlságosan, Pöpecül eltöltöttük a napot.

Folyt köv.

Készen lettek végre a képek a nagy napról, nézzétek meg őket óriási!!!