Néha napján, aztán akad, hogy olyan cidri van, vagy úgy eltököltem az időt, vagy csak akkora a forgalom, hogy nincsen kedvem elhúzni bringázni. Olyankor elmegyek kicsit futni, ugye szakadó esőben fél óra futást simán túl lehet élni, viszont a 2 óra bringázás, már betesz. Bilbaoban amúgy is van egy tök jó futókőr, sőt egyre több van, de a legnépszerűbb, ami a Margit sziget körrel ér fel, 5,150 méter, a folyó mentén halad, Guggenheim-et is kétszer érintve, nagyon kellemes és hangulatos. Jó időben százával vannak a futók, és rossz időben sem vagyok sosem egyedül. Számomra az egyik legnagyobb plusz pont, hogy egy kereszteződés sincsen, pedig öt hidat is keresztezek, mégsem kell soha megállni. A jó múltkorában kitettek a Guggenheim mellé, vagy 500 méteren hosszan, egy fotó kiállítást, hát nem mondom gondban voltam. Meg is látszott az időmön. A technika csodálatos vívmányainak köszönhetően, no meg annak, hogy egy sport boltban dolgozom, a neten is végigkövethetitek, a futásaimat, itt http://my.nike.com/Norkabizi . A lézernél is pontosabb technológiával nézik, a szenvedéseimet, még azt is az orromra kötik utána, hogy hány vajas kiflit kell megegyek, hogy ne haljak éhen...
edz
Április tizedikén lesz, hogy le fogok tekerni 260-270 kilométert, pár eszement biciglissel, észak francija-országban, és hát ugye rá kellene gyúrni. Azt kell tudni a "túráról" hogy ebben az időpontban, szinte mindig harcolni kell az időjárással, ebből a szempontból külön jól is jön hogy télen nyomom a felkészülést, tekertem már óriás szélben, szakadó esőben, 5 fokban, hóesésben, tudom hogy melyik esőben kell dzsekit venni melyikben nem szükséges, mikor kell magammal vinni újságpapírt, vagy hogy mennyi idő alatt ázik át a cipőm kamáslival, illetve a nélkül. Viszont egy dologgal gondban vagyok, a táv baromi hosszú és többé-kevésbé sík, itt meg minden edzőkőr a hegyek közé visz, egyáltalán nem sík, és valahogy egyáltalán nem hosszú. Eddigi leghosszabb edzésem cirka 4 óra volt, és a google szerint a száz kilométert sem érte el. Összehasonlítás képen, fiatal koromban a Pilis-Mátrafüred távot mountainbike-kal 3h 25 perc alatt tekertem le, ami bő 90 kilométer volt. Mindegy nem keseredek el, megyek tovább a Ghislain Lambert féle módszert szerint.

Néha napján, aztán akad, hogy olyan cidri van, vagy úgy eltököltem az időt, vagy csak akkora a forgalom, hogy nincsen kedvem elhúzni bringázni. Olyankor elmegyek kicsit futni, ugye szakadó esőben fél óra futást simán túl lehet élni, viszont a 2 óra bringázás, már betesz. Bilbaoban amúgy is van egy tök jó futókőr, sőt egyre több van, de a legnépszerűbb, ami a Margit sziget körrel ér fel, 5,150 méter, a folyó mentén halad, Guggenheim-et is kétszer érintve, nagyon kellemes és hangulatos. Jó időben százával vannak a futók, és rossz időben sem vagyok sosem egyedül. Számomra az egyik legnagyobb plusz pont, hogy egy kereszteződés sincsen, pedig öt hidat is keresztezek, mégsem kell soha megállni. A jó múltkorában kitettek a Guggenheim mellé, vagy 500 méteren hosszan, egy fotó kiállítást, hát nem mondom gondban voltam. Meg is látszott az időmön. A technika csodálatos vívmányainak köszönhetően, no meg annak, hogy egy sport boltban dolgozom, a neten is végigkövethetitek, a futásaimat, itt http://my.nike.com/Norkabizi . A lézernél is pontosabb technológiával nézik, a szenvedéseimet, még azt is az orromra kötik utána, hogy hány vajas kiflit kell megegyek, hogy ne haljak éhen...
Néha napján, aztán akad, hogy olyan cidri van, vagy úgy eltököltem az időt, vagy csak akkora a forgalom, hogy nincsen kedvem elhúzni bringázni. Olyankor elmegyek kicsit futni, ugye szakadó esőben fél óra futást simán túl lehet élni, viszont a 2 óra bringázás, már betesz. Bilbaoban amúgy is van egy tök jó futókőr, sőt egyre több van, de a legnépszerűbb, ami a Margit sziget körrel ér fel, 5,150 méter, a folyó mentén halad, Guggenheim-et is kétszer érintve, nagyon kellemes és hangulatos. Jó időben százával vannak a futók, és rossz időben sem vagyok sosem egyedül. Számomra az egyik legnagyobb plusz pont, hogy egy kereszteződés sincsen, pedig öt hidat is keresztezek, mégsem kell soha megállni. A jó múltkorában kitettek a Guggenheim mellé, vagy 500 méteren hosszan, egy fotó kiállítást, hát nem mondom gondban voltam. Meg is látszott az időmön. A technika csodálatos vívmányainak köszönhetően, no meg annak, hogy egy sport boltban dolgozom, a neten is végigkövethetitek, a futásaimat, itt http://my.nike.com/Norkabizi . A lézernél is pontosabb technológiával nézik, a szenvedéseimet, még azt is az orromra kötik utána, hogy hány vajas kiflit kell megegyek, hogy ne haljak éhen...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)