Szilveszterkor ne keressetek aludni fogok, most más a projekt. Tűzbe meg ne tegyetek hajlakkot, veszélyes. Boldog új évet kívánok. norka

Semmi különös csak itt ütöttük el karácsony másnapját. Kicsit hideg volt, meg nagyon sós volt a levegő, a nap is sütött, de valahogy túléltük.

Ellőttem egy 24 kockás filmet 24.-e alkalmából!



Boldog karácsonyt!

Népszavazás volt hogy milyen színű legyen a Puente Colgante, a középső nyert. Gyönyörű nevet is adtak a színnek, "Vena Roja Somorrostro" magyarul RAL3005 vagy RGB 94-33-45. Tizenkét ezren szavaztak a második a "trinanon" sárga lett. Nem kis vitatkozás volt ezen, gondolhatjátok milyen lenne ha valaki vörösre akarná festeni a lánc hidat, biztosan nem hagynák. Itt viszont ez a divat, próbáljunk ki mindent. Olyat is olvastam hogy tanulmányt írnak majd belőle, hogy milyen hatással van a festés a forgalomra. Kár, hogy nem fotóztam le annak idején, nekem a Szabadság híd felújítás előtti színe tetszett a legjobban, öt vagy hat zöld árnyalatot számoltam meg rajta igazi kamuflázs volt. Na mindegy majd lefotózom nektek ha készen lesz tavasszal.

Tiszta bringák a verseny előtt, ugyanazok a a bringák mint tavaly, ugyanabból a szögből egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne kapjam le őket még egyszer. Idén annyi a különbség, hogy ezek a bringák nyerték a versenyt.
A következő rider-eket sajnos nem tudom megnevezni mert ha ismerném őket sem ismerném fel az arcukat, hívjuk őket inkább sáremberek-nek:















Mondanom sem kell az összes képet az ős-objektívvel készítettem. Kicsit nehéz tekerni, még be kell járatni, így öt bicósból egy ha éles. Azt sajnálom csak, hogy az az egy kép amin az a már sokak által átélt érzés tükröződik, na pont az életlen, de mindegy ha megkérdezik majd azt mondom "ez direkt ilyen, ez művészet ti nem érthetitek"...

basszus eltelt egy év, megint Igorre, megint Cyclo-cross, megint minden tiszta sár, megint marha jól éreztem magam, kár hogy a Bálint nem tudott eljönni. Képek hamarosan, ezt meg nézzétek inkább HD-ben.

Ezt már a kölcsön objektívvel készítettem, úgy nézzétek. Egy egyszerű átalakító gyűrűt kellett hozzá rendelni, íme:



Maga a lencse nem egy túl fiatal de annál sokkal tartósabb darab 1979-től kezdték gyártani Drezdában. Pentacon a márkája de több helyen úgy említik, hogy Pentacon/Zeiss, nyilván azért mert a Zeiss ma is világhírű optikákat gyárt, a Pentacont meg már mindenki elfelejtette. Kicsit utánna néztem ennek a Pentacon-Zeiss dolognak, és azt a következtetést vontam le hogy ha drezdai a lencse akkor rossz nem lehet, mert azt a sok márkanevet megjegyezni nem nagyon tudom. Azt írják, hogy először volt a Zeiss Ikon a Contax meg a Tenax, amiből lett a Pentacon meg a Taxona, amiből később lett a Carl Zeiss Jena, ami ma már csak simán Carl Zeiss.
135mm hosszú ami az én vázamon 216-nak felel meg, öt lencsetagból áll, és 2,8-as a legnagyobb Blendéje ami bazi sok fényt enged be, nagyon teccik. Ami nekem nagyon begyere még az a beépített napellenző, egyszerű mint a pofon, mindig kéznél van.
Az adapter gyakorlatilag egy darab aluminium, nem is túl precíz munka, van benne viszont egy chip, vagy legalábbis valamilyen áramkör ami elhiteti a géppel hogy egy 1,4-es fix lencse van rajta. Teljesen manuális marad a lencse annak ellenére hogy gyárilag a blendét elektromosan is lehetett szabályozni, vsizont működik a gyári fókuszálási segítség, ergo szól a gép ha elég éles a kép, Nem mindíg működik de nagy segítség. Ha hiszitek ha nem a jó kis kelet német lencséhez, Hongkong-ból lehet a legegyszerűbben adaptergyűrűt beszerezni.
A fenti képet a metrómegálló másik végéből fotóztam, és két részletből tettem össze, afféle panoráma ez. Ha nem esne ennyire az eső, és nem félteném ennyire a készletet, lenne több képem is, de ami késik nem múlik, ha minden igaz még talán havat is fogok nektek fotózni....

Mielőtt hazautaztunk vakációzni itt elkezdett esni és úgy néz ki, hogy azóta is esik, már legalább három hete több kevesebb megszakítással. Ma elállt a monszun egy kis időre gondoltam felmérem a botanikus kertben mi lett azzal a sok esővel. Íme egy novemberi zöld tesz...

No es un pueblo muy grande es de 10 mil habitantes, pero la estación de trenes es enorme tiene seis vías, más de la mitad del pueblo viaja diariamente a Budapest para currar. El tren es el transporte más usado en todo el País, en el caso de una huelga (que tienen dos veces al año por lo menos) se queda todo el país bloqueado.

Los montes de Mátra, es el lugar dónde más me siento protegido, nunca me pasó allí nada malo, siempre fuimos allí para las vacaciones, tenemos allí mejores amigos, familia, senderos de descenso, comidas buenas, chicas guapas, siempre buen tiempo, naturaleza, y super tranquilidad. Allí no te molesta ni dios, puedes pasar días sin encontrar con mucha gente, además hace 70 años que no han investido dinero en el turismo en las infraestructuras, es un viaje al pasado, los edificios las carreteras museos refugios, restaurantes, hasta los autobuses todo está bien conservado. Todo desde la época de la "paz" sabían cómo hacer las cosas para que duren mucho. Me encanta..

Un par de detalles desde Budapest, nada interesante, un patio, un metro, un cementerio, una calle y una columna:

Emberes képek de tényleg csak ízelítőbe, haptában elkapott jelenetek: Az öregek napközije amire egész életemben gyúrok, hentesnél, bolhapiacon.

Egész nap csuklottam, most már hagyjátok abba, inkább írok valamit. Rengeteg a meló, mert most kezdődik a karácsonyi akciózápor. Szombaton repülünk haza, egy hétre, és igen megvan az új kamerám, és igen meseszép képeket készít, és igen vérprofi, és igen imádom, de nincsenek képek... nincsenek mert két napja szivat az adobe camera raw, és én a helyett hogy változtatnék másra, addíg próbálkozom amíg nem sikerül. Ez eltarthat pár napig.

Györgyinek meg Jossy-nak tartunk ma születésnapot, nagy a felfordulás. És kinyílt a rózsám, amit leértékelve vettem a kertészetben mert beteg volt, átültettem, megtrágyáztam, megvédtem a tetvek támadásától, a hidegtől, a naptól, az esőtől és nézzétek, gyönyöjűűűűűűű....

Régen volt de szerintem még belefér, hazaút képekben, és szavakban: Párna, hajó, autó, tehén, ágy, madárjesztő, cigi, plafon, cigi, kemping, privat, mező, jódli, búza, madárjesztő...

Ma szétszedtem "Telmát" nem nyílt ki rendesen a zár, úgyhogy kitisztítottam befújtam szilikonnal, mert parafinolaj nem volt itthon, ugye, és most jobb mint újkorában. Már csak arra kellene rájönnöm, hol ereszti be a fényt, rendbe teszem és már mehet is bele a film... .. .

kisütött ma reggel a nap vagy két percre, de csak erre a fára....

Múltkor felmásztunk a szomszéd toronyházra naplementét nézni, és fotóztunk párat az Iraitz apukájának a fényképezőjével..... naná hogy Canon...

Augusztus-Szeptember, az az időszak amikor az összes rendes dizájner meg tervező úton van bemutatóról bemutatóra kiállításról kiállításra, egy másodperc szabadidejük sem marad. Hihetetlen hogy ennek ellenére is mindig előrukkolnak valamivel, sosem fáradnak bele. Jönnek ki a jobbnál jobb újítások, én is hallottam ám egy kettőről:


A BH bemutatón nem sok újdonságot láttam, de ezen azért kiakadtam, apróság de már azt hiszem eljutottunk arra a szintre hogy az összes ujjamon sem tudnám megszámolni, hogy hány első váltó szabvány létezik a forgalomban.


Hány év kellet hogy kijöjjön az első 100%-ban lebomló, valóban eldobható bringás kulacs..


Az első baszk fixi, két féle "felszereltséggel" 900 és 700 eurós összesen öt féle színben, appáááááám....


Az egyetlen gyártó akinél egészséges arányban vannak a bringa modellek,1 fitnesz, 2 monti, 3 pálya és 4 országúti. Ez a tíz modell lesz 2011-ben a Look-nál. Viszont olyan dolgokkal rukkoltak elő, mint a teljesen egyrészes hajtókar, állítható hosszal, 320 gramm persely nélkül. Egyszerű mint a pofon.
Az alább lévő találmány is az övék, végre egy stopli beállító szerszám, ment eddig a varázslás meg voltak rá mindenféle ingás trükkök, ez a bizgerentyű végre megmondja, hogy bizony a stoplinak ott kell lennie és kész. És mi van ha mégis fáj a térded? Az már bizony tuti pszichés.


És a legeslegnagyobb cucc, a kétledes Btwin vioo, én már április óta "tesztelem" az első prototipust, és óriási-hatalmas, ajánlom mindekinek.