Ma megjött a véradó igazolványom, igazi baszk véradó lettem. És megmondom miben mükszik ez jobban a magyarnál. Maga a véradás dettó, ugyanaz a színvonal, ugyanazok az eszközök, pénzt itt sem adnak érte, teljesen az mint otthon. Viszont, az itteni vérközpont, (nem a vörös kereszt intézi a dolgokat hanem a TB), szóval itt nyilvántartásba vesznek, véradás után küldenek egy elemzést a legsűrűbben előforduló véresen terjedő betegségekről (AIDS, Hepatitits, stb), illetve három hónap mulva kapsz egy levelet, hogy már letelt a kivárási idő adhatsz vért megint, és azt is leírják, hogy hol találod meg a véradóbuszt, illetve hogy mikor hol tudsz vért adni. Ergó azokra az emberekre is fektetnek hangsúlyt akik már egyszer rávették magukat, és nem csak az új emberek toborzásával foglalkoznak, mint propaganda. Mert ugye évente négyszer lehet adni, akkor az akinek ez bejön nyilván tud adni ahányszor csak lehet. Részemről ez azért okés mert otthon azért nem jártam három havonta mert elfelejtettem, nem tudtam hova lehet menni, nem szántam rá időt, így évente ha egyszer adtam vért. De ha rámszólnak az más. Ezzel a magamfajta lusta szeleburdi de jóakaratú véradókat nyerik meg, ami elég sok vért jelent...
Nade, behoztak a múltkor egy ilyet:
De Rosa gyönyörűségesség:
Super Rialto kerekekkel:
Campagnolo Athena szett, majdnem teljes, az első váltó "sajnos" record..
A nyereg az szuper csodás Selle Italia Turbo Matic kettő:
Kell ennél több? Ja, és amiért behozták,hát a szívem megszakad, aza drága athena hajtókar. Amúgy még mielőtt elkezdtek fantáziálni, 52-es méret, benzines, és első tulajdonostól, és nem adja el, csak örökölni lehet.
Ha nem akartok rosszat álmodni ezt nem nézitek meg...
Colnago de Rosa
Subscribe to:
Post Comments (Atom)