Mikulás helyett:



... a királyi póstás (Cartero Real, ugye) gyűjti össze a gyerekektől a kívánságocskákat, és viszi egyenesen a három királyoknak (Reyes Magos ugye), hogy azok majd vízkeresztkor, kikézbesíthessék az ajándékokat. Itt nem a jézuska hozza... .. .

Karácsony harmadnapján állatkertbe mentünk, van itt nem messze, Santander mellett, egy zoo, ilyen Safari stílusú. Egy ősrégi vasérc bányát alakítottak át állatkertté, de hatalmas területen, valami 750 hektár, az egész. Gyalogosan esélytelen végignézni, de még kocsival is kell hozzá egy nap. Az állatok egymástól messze vannak, és mindegyiknek van hatalmas kifutója. Simán előfordulhat, hogy a maci eltéved a saját szikláján, vagy hogy az elefántoknak izomlázuk van a sok vándorástól. Elképesztő egy hely, és az a legjobb benne, hogy látni az állatokon, hogy jól érzik magukat.

A mai napon is kijutottunk a tengerhez, kicsit késő volt ugyan, de a vetítésre még odaértünk, a következő filmet adták:

Karácsony első napját, a strandon töltöttük, volt ott valami buta magyar, megfürdött a tengerben és StopMotion-t készített róla. Tiszta hülye, én mondom ... .. .

Lloyd Gregory Papp első Pagasarri megmászása: 2009 december 20. Az esemény apropója, hogy ma rendezték az óriás hatalmas tömeges megmászást, ahol elviekben 10 ezernél is több hegymászzó, másszta meg a legesleg Bilbaoibb hegyet a Pagasarrit. Azt mondja a hagyomány, hogy csak az lehet igazán igazi Bilbaoi, aki már megmászta a város hegyét. Utunk során végig motivált minket, hogy megmutathassuk az otthoniaknak, hogy bizony itt (Baszkföld szívében) is van hó.



A csúcson csak úgy mint a Mount Evereszten, sorba kellett álni, csúcsfotózásra, és egy ember nem tölthetett többet a csúcson 30 másodpercnél, hogy mindenkire (ugye 10ezer hegymászó) sor kerüljön.

Meghozta a jézuska a Gorillapodomat karácsonyra d:-) és elmentem vele kicsit fotózgatni, tök jó mert mindenhova fel lehet tekercselni, és jobbnál jobb hosszú rekeszidejű képet lehet vele csinálni. Ezzel már elkezdhetem végre a narancssárga ég "projekt"-temet.
Alább találhattok egy kis Iberdrola torony update-et: már négy ponton van a toronydaru megtámasztva !!

Hideg van esik az eső, teljesen haszontalannak indult ez a nap, aztán az unalom csak meghozta a gyümölcsét. Tessék játék a fényekkel:









Ezekkel kisérletezgettem egy ideig, végül a beállítás ami bejött: Zoom teljesen kitolva azaz 30,5mm, manuális fókusz 40 centire állítva, plusz makró, 1/8 másodperc, és 4,5-ös rekesz, ISO100-nál. Továbbá kellet még hozzájuk szemeteskuka, meg autó motorháztető, illetve eső...

Ez volt a harmadik hegyem ma, ahogy felértem annyira fáradtnak és elesettnak tűnhettem, hogy ezek öten rögtön kiszúrtak, és elkezdtek körözni felettem....

Kiolvastam életem első spanyol nyelvű könyvét. Már régen elkezdtem, de a vége felé kezd unalmasodni, és csak most sikerült letudni. Rengetegszer próbáltam már olvasni spanyolul, de sosem kötött le, és ha nem köt le, akkor csak olvasom-olvasom a szavakat, de nem jut el az agyamig. Ez viszont érdekes volt, ilyet még nem olvastam, a formátumát tekintve interjú, kérdezz-felelek. A német Focus magazin egyik ujságírója készített egy kétszáz oldalas interjút Reinhold Messner-rel. Asziszem ki merem jelenteni a világ legnagyobb mászójával. A google tudomása szerint magyarra még nem fordították le.
Gyakorlatilag végig megyünk Reinhold Messner életén egészen a gyerekkorától, egészen máig, tehát nem csak a hegymászásairól szól, hanem minden másról, családról, dél-tirolról, iskoláról, barátokról, a yetiről, a kastélyról, szóval mindenről ami Messner. Nagyon tetszett, hogy az újságíró (Thomas Hüetlin) gyakorlatilag minden részletre kitér, mindenbe belekérdez, nem fél zavarba hozni a mászót, és ami nagyon fontos, nagyon sokszor kitér az ellene felhozott vádakra. Mert, hogy ugye rengetegszer támadták már, életében, rengetegszer bebizonyosodott, hogy nincsen igazuk, és ugyanakkor rengeteg vádra sosem volt bizonyíték, mint ahogy az ellenkezőjére sem.
Reinhold Messner volt, aki először mászta meg az Everesztet oxigén nélkül, és ráadásul egyedül (ez azóta sem sikerült senkinek), továbbá ő volt az első aki megmászta mind 14 nyolcezres csúcsot, átkelt az antarktiszon is, hihetetlen dolgokat vitt véghez, iszonyú szenvedések közepette. Ez az amit talán mindenki tud róla.
De sokan nem tudják, karrierje egy hatalmas tragédiával kezdődött, ő ugyanis nem ám solo-ban mászott világ életében, hanem többnyire az egyik öccsével Günther Messnerrel. Nagyon jó falmászó páros voltak, hanem a legjobbak. Életük első Himaláya expedíció-ján a Nanga Parbat-ot vették célba, fel is értek a csúcsra, de viharba keveredtek, és fent rekedtek. Két nap voltak étlen szomjan, iszonyat magasságban mire el tudtak indulni lefelé, nem kell mondanom milyen fizikai állapotban. Günther ereszkedés közben tűnt el, talán elsodorta egy lavina, 30 évre rá találták meg a múmiáját, 30 éven át vádolták Reinholdot azzal hogy szándékosan hagyta fent az öccsét csak is azért, hogy felállítsa a koplalás világrekordját. Hát így kezdődött az ő karrierje, és azóta talán többet volt a Himaláyában mint a szülőhazájában. Nagyon jó könyv, ha majd kiadják magyarul feltétlen olvassátok el...

Láttam ma véletlenül Algernont:



Gergőék meg tanulnak repülni:



Nagyon fontos mondjam, hogy a Reinhold Messner-es kép nem az én alkotásom, én csak lekaptam a könyv borítóját, a kép Arne Schultz zseniális alkotása.

Még egy bejegyzésre futja a képeimből, még mindig nem hevertem ki, egész nap ezen kattog az agyam. Ma ünnep van Spanyolországban, FIESTA!!, az alkotmányt ünnepeljük, vagyis ünneplik délen, mert itt nem nagyon veszik elő a spanyol zászlót az az igazság, na mindegy, a lényeg hogy ezért nem vagyok a munkahelyemen.
Harmincharmadik alkalommal rendeztek CX versenyt Igorréban, igazi cyclocross nagyhatalom. A szervezés Bálint szerint, más északi nemzetekkel összehasonlítva, elég laza volt. Lényeg hogy így is minden klappolt. A sárért nagyon nagyon izgultam, de hál istennek azt is sikerült összehozni, az a baszk margarinszerű sár a pálya 100 százalékán jelen volt, ugyanaz amiben szerencsém volt tavasszal rajthoz állni. Jó volt nézni ahogyan mások szenvednek.



Nagyon jól kiépített infrastruktúra volt, bringamosásra, feltételezem az önkéntes tűzoltóktól kérték kölcsön a mosó szettet. A bringa mosó helyeken azt a millió köbméter vizet szépen elvezették a patakba a nélkül hogy a pályát vagy a nézőteret áztatnák el. Rutinos nézők fel voltak vértezve gumicsizmával, rutinos szerelők meg guminadrággal.





CX bicigli két jellegzetessége, a kanti fék és a terep szingó, ez az amiben különbözik a sima országuti bringától, továbbá, a vázon és a villán nagyobb a sárférőhely, illetve nincsen kulacstaró, egy órát gyakorlatilag frissítő nélkül nyomják végig. Azért is van ez mert, sokszor a vállon viszik a bringát, a kulacs csak útban lenne. Azt is kifigyeltem hogy kissebb tányérokat használnak, révén hogy itt nincsen akkora sebesség, illetve néhol láttam triatlon nyerget, meg rengetegszer ilyen nagyon alacsony ergonómikus kormányokat. Sok-sok ember ment Sram-mal, de volt aki meg elektromos DuraAce-szel. Bicó márkákat tekintve meg Ridley, Stevens, Colnago, Pinarello, BH, Beone (gyerek voltam még mikor utoljára Beone bringát láttam), ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nagy márkák nem voltak ott, csak éppen nem a megszokott arányban, és a dobogót sem ők dominálták.





Az edzéseken élő zene volt, ezt a zenekart már láttam több sport eseményen, jelenlétük fokozza a hangulatot. Viszont a fő futamon már nem nagyon hallottam őket, biztos beültek egy kávézóba és ott ragadtak.



A végén természetesen megkértek, hogy tartsak egy sajtótájékoztatót az újságíróknak d:-)

Íme pár kép a versenyről ami úgy érzem, hogy jól sikerült. Összehasonlítva a tavaszi baszk körverseny képeivel, ahol hasonló fényviszonyok voltak, számomra eget vető a különbség. Nyilván a Bálintnak köszönhetem mindezt, elárulom nektek is a verseny előtt egy olyan dolgot osztott meg velem ami lehet nem nagy szám de nekem új volt, azt mondta, hogy próbáljak 1/640-es zársebességgel vagy gyorsabbal fotózni, úgyhogy az edzés alatt neki is álltam, Tv módban próbálkoztam több-kevesebb sikerrel, aztán betelt a pohár és átkapcsoltam teljesen manuális módba, ezzel egy teljesen új dimenzió nyílt meg előttem. Mivel a próba képek elég sötétre sikerültek feltekertem az ISO-t 200ra, illetve a legtágabb rekeszt használtam, a Zoom-ot ki sem toltam mert azzal csökkentettem volna a rekesz méretét, lassabb helyeknél próbálkoztam, és 1/500-at néha 1/640-et használtam, többnyire csak a vaku villanás erősségével babráltam. És hát íme:



Zdenek Stybar, már a verseny előtt megmondtam, hogy ő fog nyerni, csak rá kell nézni. Felemás kesztyűben....











A képeket Flick-ről húztam át, mert valami nem stimmel ezzel a Picasa-val, minden képemet tömöríti, és összezsugorítja, úgy hogy maximum 400 pixeles lehet a hosszabbik éle. Az meg nekem nem begyere, ha valaki tudja a megoldást az ne habozzon, mert pikk-pakk betelik a Flick tárhely. gracias

Hát csak eljött a nagy nap, életem harmadik UCI versenyét láthattam ma, felejthetetlen élmény volt, engem teljesen lesokkolt, a cyclocross magával ragadó fergetege, a sztárok közelsége, a fotózás művészete, az a rengeteg élmény a rengeteg látnivaló a barátok. Köszönöm mindenkinek, sosem felejtem el.
Kicsit több részletben fogom ezt publikálni mert nehezen dolgozza fel a processzorom az információt. Azt ugye írtam a múltkor, hogy vendégeket várunk: Hamvas Bálint jött a barátnőjével egyenesen Londonból, ő egyike azon kevés fotósoknak akik UCI-s mellényben fotózhatják végig az idényt. Hogy miket alkotott a http://www.cyclephotos.co.uk/ -n megleshetitek. Azt pedig, hogy hogyan csinálta megpróbálom én bemutatni.
Támadt az a bugyuta ötletem, hogy a fotóst fotózzam, úgy gondoltam hogy ő mindenkit fotóz, de őt ki fotózza vajon? megpróbálom így megmutatni, hogy hogyan megy egy ilyen fotós napja, hogyan születnek ezek a csodás alkotások. Visszafelé fogunk menni, mert fordítva töltöttem fel e képeket d;-)
A verseny folyamán a fotósok külön külön mozognak, mindenki a maga útját járja, elvégre konkurensek, viszont a verseny végére mind összegyűlnek a befutót, a díjkiosztót és a sajtótjékoztatót már együtt "töltik el", Íme a mai csapat: